VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁS MAGYARORSZÁGON

főoldalra

VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁS MAGYARORSZÁGON

Hazánkban a vízenergia-felhasználás a múlt század végéig az egyik alapvető energiatermelési mód volt, különösen a malomiparban. Egy 1885. évi statisztika szerint Magyarország akkori területén 22647 vízkerék és 99 turbina üzemelt, 56 MW teljesítménnyel. A századfordulón néhány vízimalmot törpe vízerőműre alakítottak, amelyek csak elektromos energiát termeltek. Ilyenek voltak a Gyöngyösön, a Pilinkán, a Kis-Rábán, később pedig a Répcén, a Lajtán és a Sédén. A ma üzemelő 100 kW-nál kisebb teljesítményű vízierőművek mintegy 58%-a a második világháború előtt épült. Az 1958-as nagy áramszünetek következményeként minden lehetséges energiaforrást fel kellett kutatni. Ekkor kerültek ismét előtérbe hazánk kis vízfolyásainak vízhasznosítási kérdései. Párhuzamosan folyt az országos hálózatra dolgozó, illetve egy-egy település önálló villamosenergia-ellátását biztosító törpe vízierőművek létesítése. Ezeket általában a még jó karban lévő vízimalmok átépítésével alakították ki. A munkák 1960-ig tartottak, utána újabb vízerőmű alig létesült, a gazdaságtalannak ítélteket pedig leállították.

Magyarország műszakilag hasznosítható vízerőpotenciálja kb. 1000 MW, amely természetesen jóval több a valóban villamosenergia-termelésre hasznosított vagy hasznosítható vízerő-potenciálnál. A százalékos megoszlás durván az alábbi:

Duna 72%,
Tisza 10%,
Dráva 9%,
Rába, Hernád 5%,
egyéb 4%.

A teljes hasznosítás esetén kinyerhető energia 25-27 PJ, azaz 7000-7500 millió kWh évente. Ezzel szemben a valóság az, hogy

a Dunán nincs – és várhatóan a közeljövőben nem is lesz – villamosenergia termelésre szolgáló létesítmény,
a Tiszán a – hazai viszonyok között nagynak számító – Tiszalöki Vízerőmű és, mint legújabb létesítmény, a Kiskörei Vízerőmű található 11,5 MW és 28 MVA beépített teljesítménnyel,
a Dráván jelenleg nincs erőmű,
a Rábán és a Hernádon, illetve mellékfolyóikon üzemel a hazai kis- és törpe vízerőművek döntő többsége,
egyéb vizeinken működő energiatermelő berendezés nincs üzemben.

A Duna, a Tisza és a Dráva vízerőpotenciáljának hasznosítása pillanatnyilag nem aktuális feladat.

Érdemes viszont áttekinteni a kisvízerő-hasznosítás lehetőségeit, hiszen a privatizáció, az önkormányzatok önálló gazdálkodása és nem utolsó sorban az energiaárak rendezése ezt a kérdést előbb-utóbb napirendre tűzi. A hazai lehetőségek – az esésmagasságokat figyelembe véve – mind kisesésűek, hiszen a létrehozható szintkülönbségek a 10-15 métert sehol sem haladják meg. Célszerű azonban teljesítőképesség szerint sorolni az erőműveket, illetve a lehetőségeket, és így 3 kategóriát különböztethetünk meg:

I. kategóriába sorolhatók az 500 kW fölötti erőművek, mert ezek teljesítményük miatt országos jelentőségűek. Ilyenek lehetnek a nagyobb hőerőművekbe (Tisza, Dunamenti, Paks) építhető rekuperációs turbinák, vagy pl. a Maros vagy a Kőrösök vízkészletét ilyen méretű erőművekkel lehetne hasznosítani.
II. kategóriába sorolhatók a 100-500 kW teljesítménytartományba eső erőművek vagy a még kihasználatlan lehetőségek. Ide sorolható a meglévő kisvíz-erőművek egy része, vagy mint lehetőség, néhány nyugat-dunántúli vízfolyás vagy az alföldi főcsatornák.
III. kategóriába a 100 kW alatti lehetőségeket soroljuk, amelyekre számos példa van a magyar gyakorlatban.

Hazai kis- és törpe vízerőműveink nagy része a kedvező hidrológiai és topográfiai adottságokkal rendelkező vidékeken üzemel. A működő erőművek mindegyike rekonstrukcióra szorul. Van, ahol kisebb-nagyobb munkák már megtörténtek, de a teljesítménynöveléssel és modernizációval is együttjáró teljes rekonstrukció még várat magára. Észak-Magyarország területén a Hernádból kiágazó Bársonyos csatornán öt törpe vízerőmű üzemel. Mindegyik a század elején létesült, helyi energiaforrásként, egy-egy 40 kW-os Francis-turbinával. Összteljesítményük 200 kW, éves átlagos energiatermelésük 0,5 millió kWh lenne, de kettő már üzemképtelen közülük. Rajtuk kívül három közepes teljesítményű vízerőmű hasznosítja még a Hernád vízerőkészletét.

Az északi térségben is számos vízhasznosítási lehetőség kínálkozik még, amelyeket mind érdemes megvizsgálni. Sőt, nemcsak energiatermelési, hanem egyéb más helyi és általános vízügyi érdekeket is figyelembe kell venni. Elsősorban a jelenlegi duzzasztóműveknél, ipari vizek visszavezetésénél, tározóknál érdemes az energiatermelés lehetőségét is megvizsgálni, hiszen ilyen helyeken többnyire adott az infrastrukturális háttér, azaz minimális költséggel és építészeti munkával lehet eredményt elérni.

Vízerőművek Magyarországon

Kiépült 37 mű (Ny.Mao 24); 50 MW; 210 GWh/a; (Össz: 51 db hidrogenerátor)
Adatok: H = Esés (m); Q = Víznyelés (m³); P = Teljesítmény (kW); W = Termelés (kWh/a).

Tisza-folyó

TISZALÖK (Tisza I.)
Üzembe: 1954 duzzasztó; 1958 hajózsilip; 1959 erőmű
5.0 m; 300 m³/s, 12.500 kW; 45,0 millió kWh/a
3 db KAP turbinavert (4,8 m átm; 75 ford/min; 100 m³/s)
Üzemelés 1,5 - 7,5 m esésnél 3 db 4800 kVA generátor külön gerjesztő gépcsop
Csatlakozás: 120 kV és 20 kV
Duzzasztózsilip: 3 db 37 m kapu
Hajózsilip: 1 db 12 × 85 m
Hordkép: 1200 t
Öntözés: 400e ha
Keleti Főcsatorna max 60 m³/s

KISKÖRE (Tisza II.)
Üzembe: 1975 6,27 m;
560 m³/s; 28 000 kW; 104,0 millió kWh/a (80 - 110)
4 db csőturbinahor (4,3m átm; 107 ford/min; 140 m³/s; 7 MW).
Üzemelés 2,0 - 10,7 m esésnél
Trafo: 2 db 2,5 / 20 / 120 kV; 14 MVA + 2 db 2,5 / 0,4 kV
Duzzasztó: 5 db 24 m billenő szegmens. Hajózsilip: 1 db 12 × 85 m; Hordkép: 1350 t
Tározó: 128 km²; 253 millió m³ (hasznos 132 millió)
Öntözés: 400 e ha
Nagykunsági Főcsatorna max 80 m³/s
Jászsági Főcsatatorna max 48 m³/s
Halvonuláskor halzsilip

TISZAÚJVÁROS Tisza II. Hőerőmű hűtővíz visszavezetése a Tiszába
7 m; 9 m³/s
Önfogyasztás csökkenés: 4.5% -> 3.5%
2 db hor. csőturbina - kúpkerék - aszinkron generátor

Hernád-folyó (esése Magyarországi szakaszán 41m)

GIBÁRT Üzembe: 1908
4,4 m; 18 m³/s; 500 kW; 2,5 millió kWh/a
2 db FR turbina hor.
Duzzasztó: 2 db 13,5 m
Felvízcsatorna: 240 m.
Hasznosítja 64 - 73 fkm szakaszt

FELSŐDOBSZA Üzembe: 1912
Felújítva: 1964
4,0 m; 22 m³/s; 510 kW; 2,8 millió kWh/a
2 × 220 kW + 2 × 55 kW FRA turbinavert
Duzzasztó: 2 db 9 m önműködő billenőtáblás
Üzemvízcsat: Felvíz 1000 m; Terelőgát 80 m.
Hasznosítja: 52 - 62 fkm szakaszt

KESZNYÉTEN Üzembe: 1943
13,5 m; 40 m³/s; 4.400 kW; 23.5 millió kWh/a
2 db KAP turbina vert.
Üzemvízcsat: Felvíz 7300 m (Hernádból BŐCS-nél); Alvíz: 2500 m (Sajóba)

Bársonyos-patak Hernád malomcsatornája Sum: kb 200 kW

HERNÁDVÉCSE 1,8 m; 3 m³/s; 52 kW Aszinkron gen.
FELSŐMÉRA 3 m³/s; 33 kW
ALSÓMÉRA 1,5 m; 3 m³/s; 39 kW; 1958 - 63
FORRÓ 1,8 m; 3 m³/s; 44 kW 65/min
HALMAJ 3 m³/s; 40 kW Leállítva

Rába-folyó

ALSÓSZÖLNÖK
Indult: 1960 (1950 acs vízkerékkel AC)
3,0 m; 8 m³/s;
200 kW; 435 e kWh/a
4 db 50 kW GANZ turb

CSÖRÖTNEK
Indult: 1919 (1990-től áll)
3,5 m; 9,6 m³/s;
245 kW; 710 e kWh/a
1 db 60 kW + 1 db 100 kW + 1 db 85 kW FRA turbina vert.

KÖRMEND
Indult: 1930
4,1 m; 8,8 m³/s;
240 kW; 931 e kWh/a
1 db 140 kW + 1 db 100 kW FRA turbinavert

IKERVÁR
Épült: 1985 (585 kW DC);
Bőv: 1989 (1000 kW DC);
Felúj: 1923 - 25 AC
8,0 m; 28 m³/s;
1540 kW; 7,0 millió KwH/A
2 db 220 kW + 2 db 550 kW FRA turbina
Hasznosítja 85 - 130 fkm
ÚJJÁÉPÍTVE: 1995
4 db 520 kW FRA vert.csőturbina + 1 db 200 kW iker FRA hor.turbina
4 db aszinkron gen (csőben) + kondenzátor telepek. (+1db szinkron gen. a csarnokban szeml.)
7,6 m; 4×8+4,3 m³/s;
4×520+200 = 2280 kW; 14,5 millió kWh/a
Felvízcsat: 5390 m; 30 m³/s vízkiv.mű Rábából;
Alvízcsat: 3550 m Herpenyő patakba

Kisrába-folyó

NICK Kis-Rába beeresztő zsilip
Indult: 1932 Rába 65,5 fkm
3 × 24 m nyerges gát és 1 × 10 m kettős táblás nyílás.
Jobb gátfőben 10 kW háziüzemi vízerőmű

KAPUVÁR
Indult: 1968 1 db FRA turbina vert
2,7 m; 2,7 m³/s;
50 kW; 156 e kWh/a

Pinka folyó

FELSŐCSATÁR
Indult: 1950 (1918: 35 LE; 220 V DC)
3,5 m; 2,0 m³/s;
40 kW; 175 e kWh/a. 1 db FRA turbina vert.

VASKERESZTES
Indult: 1954 (1917: 18 LE; 220 V DC)
2,1 m; 2,1 m³/s;
40 kW; 98 e kWh/a. 1 db FRA turbina vert.

PORNÓAPÁTI
Indult: 1951; Bővítve: 1989; (1920: 110 LE; 3150 V AC)
4,2 m; 5,6 m³/s;
113 kW; 393 e kWh/a; 1 db 67 kW FRA turb,vert. + 1 db 46 kW FRA turbina hor.

SZENTPÉTERFA
Indult: 1951 (1939: 115 LE; 3 × 400 V AC)
3,7 m; 3,1 m³/s;
50 kW; 345 e kWh/a; 1 db FRA turbina hor.

Répce-folyó

DAMONYA
Indult: 1951 (1927: 25 LE; 220 V DC
1,8m; 1,5 m³/s;
25 kW; 77 e kWh/a; 1 db FRA.turbina vert.

Gyöngyös-folyó

LUKÁCSHÁZA
Indult: 1952 3,2 m; 1,5 m³/s;
26 kW; 134 kWh/a; 1 db FRA.turbina vert.

GENCS FELSŐ
Indult: 1952
2,4 m; 1,6 m³/s;
25 kW; 142 e kWh/a; 1 db FRA.turbina vert.

GENCS ALSÓ
Indult: 1954
2,4 m; 1,5 m³/s;
18 kW; 38 e kWh/a; 1 db FRA.turbina vert.

GYÖNGYÖSHERMÁN
Indult: 1952
1,9 m; 1,9 m³/s;
13 kW; 41 e kWh/a; 1 db FRA.turbina vert.

BOGÁT
Indult: 1952
1,6 m; 1,8 m³/s;
13 kW; 47 e kWh/a; 1 db FRA.turbina vert.

TANAKAJD
Indult: 1950 (1920: 30 LE; 220 V DC)
2,2m; 0,9 m³/s;
13 kW; 53 e kWh/a; 1 db FRA.turbina vert.

VASSZÉCSENY
Indult: 1959 (1919 - 1929 220 V..DC)
3,0m; 1,6 m³/s;
25 kW; 81 e kWh/a; 1 db FRA.turbina vert.

SÁRVÁR - ÚJMAJOR
Indult: 1960
1,8 m; 1,9 m³/s;
18 kW; 44 e kWh/a; 1 db FRA.turbina vert.

Lajta-folyó

MÁRIALIGET
Indult: 1950
2,4m; 6,6 m³/s;
93 kW; 390 e kWh/a; 1 db FRA.turbina vert. + 1 db 35 kW FRA vert. turbina

Séd-folyó

HAJMÁSKÉR KREMÓ malom
Indult: 1939
4,4 m; 1,5 m³/s;
40 kW; 106 e kWh/a; 1 db FRA.turbina hor.

Jósva-patak

JÓSVAFŐ

Duna-folyó

SZÁZHALOMBATTA
Dunai Hőerőmű hűtővíz visszavezetése a Dunába

Soroksár - Ráckeve Dunaág vízszintjének tartására két vízlépcső:
H = 4,6 m max, Nagyvíznél Bp-en, kisvíznél Tassnál jelentkezhet; Q = 30 m³/s (max.50)

BUDAPEST KVASSAY Hajózsilip 1911; Beeresztő 1926; Erőmű 1960 2 db Kaplan vert. alternatív vízgép (turbina <=> kisvíznél szivattyú), kúpkerék, vert.generátor Hajózsilip: 1 db 75×10 m, 1000 to. Beeresztőzsilip 3 db 3,2 m á 2db tábla Kisvíznél az ág vízszintjének tartása céljából főágból vizet szivattyúznak át
TASS Indult: 1927. Hajózsilip - osztósziget - erőmű (1956-ban tönkrement) - leeresztő zsilip 2 db vert. propellerturbina, kúpkerék. Hajózsilip: 1 db 85×12 m, 1000 to Leeresztőzsilip 3 db 3m, táblás. Egyik elválasztó pillérben hallépcső (halhágcsóval) A két erőmű együttes telj.: 670 - 1600 kW; Termelés: 5,9 millió kWh/a; gen.-fesz.: 3 kV